Ankheg
Az ankheg a fld alatt sva kutatja a friss hst. erteljes csprgival knnyedn sztharap egy kissebb ft.
gy z ki, mint egy hatalmas rovar hat zelt lbbal, amelyek mindegyike egy hatalmas karomban vgzdik. Kemny, kitines pnclja rendszerint barna vagy srga, s az egsz testt bebortja. Fekete szemek csillognak a kt hossz rzkel cspja mellett. gy 10lbnyii hossz, s 800fontot nyom.
Lbaival s cspjaival ssa magnak az alagutat maximum 40lbbal a felszn alatt, az erdk vagy tanyavidkek gazdag termfldjben. Ezek az alagutak 5lb magasak, s 5lb szlesek. hosszuk 60 s 150lbnyi kztt van. Az gy kszlt jratok vge ideiglenes relytekhelyknt szolgl az evshez s alvshoz.
Megeszi ugyan a rothad szerves anyagokat, de jobban kedveli a friss hst. Br nha egy-egy hesebb ankheg felfal egy szntvett, mg hasznosak is valamennyire. Az ankheg alagtjai felfrisstik a talajt, a jratokban szabadabban ramlik mind a leveg, mind a nedvessg.
Az ankheg ltalban 5-10lbbal a fld alatt marad, mg cspjaival nem sikerl meegreznie a zskmnyt. Ilyenkor gyorsan felfel sva tmad (gyakorlatilag rohamnak szmt).
Elfordul, hogy ugyan azt a terletet tbb ankheg is jrja, de sosem trsulnak. Ha egyszerre tbben is tmadnak, akkor megprblnak a tbbiektl klnbz ellenfelet tmadni. Ha nincs elg clpont, akkor ketten ragadnak meg egy ldozatot, s addig rncigljk, mg mindkettejknek jut belle.
Ha egy szerencstlen ldozatot a csprgi kz kaparint egy ankheg, akkor szjbl savas nylat csorgat a szerencstlen lnyre.
|