Agyszv
Az agyszvk, vagy ms nven illithidk, olyannyira zrkzottak, rdgiek, hatalmasak, hogy a sttsg minden lakja fl tlk. Rknyszertik akaratukat az ismerseikre, s megtrik az ellenfeleik elmjt.
Az agyszv klns teremtmny. llva gy 6 lb magas, s nagy ltalnossgban nevezhet humanoidnak. Bre rdes, mlyvaszn, deres csillogssal pettyezve. A feje leginkbb egy ngy csp polipra emlkeztet, s tejfehr szemek teszik rmletess. A cspok alatt megbv szj csak undort lyuk a hsban, s folyamatosan olajos nylkt ereszt ki magbl, amikor a lny ppen egy nem l ldozata agyt szvja ki a fejbl.
Intelligens, gonosz, s nz is. ha egy harcban rosszra fordulnak a dolgok, inkbb elmenenekl, mintsem a trsai, vagy szolgi letvel trdjn.
Tvolrl szeret harcolni, a Pszionikus kpessgeivel. Leginkbb az elmecsaps hasznlatt kedveli. Ha kzelharcra kerlne a sor, akkor cspjaival csap az ellenfelei fel.
Beszli a kzs nyelvet, de szvesebben kommunikl teleptival.
Az agyszvk trsadalma
Az agyszvk tbbsge fldalatti vrosokban l, amelynek lakossga ktszz s ktezer f kztt van. Az agyszvk rendszerint 2 rabszolgt tartanak maguk mellett, akik felttlenl engedelmeskednek az akaratnak. Az agyszv kzssgek kzpontja, egy idsebb agy. Ez tulajdonkppen egy ss t, amiben az elhullott illitidk agya lebeg.
Habr folyamatosan dlnak kztk a hatalmi harcok, szvesen szvetkeznek egymssal. Kis csoportjaikat "Inkvizci" nven ismerik a sttsg laki. Gyakran si titkok utn kutatnak. Az agyszv inkvizci szmos tekintetben hasonlt egy kalandozcsapatra, minden tagja a csoport rdekben alkalmazza a kpessgeit s jrtassgait.
Amikor egy feladat tl nagy egy inkvizci szmra, akkor az agyszvk gynevezett "Kultuszokba" tmrlnek, melynek ln kt vezet ll. Ezek gyakran kzdenek egymssal a tbbiek feletti egyeduralomrt. Nem tudni, hogy mirt vezetnek ketten egy kultuszt.
|